A keresztyén egyházi év ünnepkörei
 
1.     A karácsonyi ünnepkör
·         Ádvent négy vasárnapjával kezdődik: készület az Úr eljövetelére (első vasárnapja november végén vagy december elején van).
·         KarácsonyJézus születésének ünnepe, december 25-26-án. (A régi egyházi hagyomány a második napjára tette István diakónus emlékezetét, mivel ő halt legelőször vértanúhalált Krisztusért, ApCsel 7, 54-60)
·         Óévi hálaadás. (E nap I. szilveszter római pápáról van elnevezve, aki 335. december 31-én halt meg)
·         Újévi könyörgés. Január 1-je, miután ez a karácsony utáni nyolcadik nap, így ez a Jézus nevének ünnepe is. (Lk 2, 21) Bízzad Újra Életed Krisztusra!
·         Epifánia (görög szó: „Megjelenés”) január 6-án a legrégibb keresztyén ünnep, amelyet több egyház ma is megtart. Magyar neve Vízkereszt, mert Jézus nyilvános működése kezdetén a Jordánnál jelent meg, s ott Keresztelő János megkeresztelte (Mt 3, 13-17). Számunkra is az év első vasárnapjait ez az öröm jellemzi: „Megjelent az Isten kegyelme minden ember üdvösségére (Tit 2, 11). Az egyházi év ezen örömteljes szakaszát német eredetű szóval farsangnak hívják.
A karácsonyi ünnepkör utolsó napját a régi magyarok húshagyókeddnek nevezték el. A név utalás arra. Hogy másnap a nagyböjt kezdődik.
 
2. A húsvéti ünnepkör:
·         Hamvazószerdával kezdődik a húsvét előtti 40 napos nagyböjti időszak. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a római katolikus liturgiában a pap e napon hamuval keresztet rajzol a hívek Homlokára: „Por vagy, és ismét vissza fogsz térni a porba!” (1 Móz 3, 19). A nagyböjti időszak hat vasárnapját az úr szenvedései emlékezetére szenteljük. Ugyanekkor a nagyböjt 40 napja utalás egyfelől a zsidó nép 40 évig tartó pusztai vándorlására, másfelől Jézus 40 napos böjtjére (Mt4, 1-11).
·         Virágvasárnap Nagyböjt hatodik vasárnapja – Jézus jeruzsálemi bevonulása emlékére. Ezt követi a Nagyhét, amelynek kiemelkedő napjai:
·         Nagycsütörtök,az Úrvacsora szereztetésének emléknapja,
·         Nagypéntek,az Úr Jézus kereszthalálának ünnepe,
·         Nagyszombat, Jézus sírba pihenésének napja.
·         Húsvét két napja – Jézus feltámadásának ünnepe.
·         Áldozócsütörtök– Jézus menybemenetelének ünnepe (húsvét után 40 napra).
 
3.     A pünkösdi ünnepkör:
·         Pünkösd,a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, húsvét után 50 napra.
·         Szentháromság vasárnapjaa pünkösd utáni vasárnapon van. Mintegy összefogja az üdvtörténet ünnepeit. 1. Az atya elküldte Fiát e világra (karácsonyi ünnepkör), 2. A Fiú elvégezte a váltság művét (húsvéti ünnepkör), a Szentlélek eljött a tanítványokra, és irányítja az egyház életét (pünkösdi ünnepkör).
A pünkösdi ünnepkörben 24-28 vasárnap van, a szerint, hogy a húsvét időpontja korábban vagy később van. A pünkösd utáni vasárnapoknak nem lehet más feladata: „ami érettünk történt, történjék bennünk”. Ebben az ünnepkörben van az új kenyérért és az új borért való hálaadás alkalma, amelyet magyar népünk az Úrvacsora ünneplésével köt egybe.
·         A Reformáció Emlékünnepén megemlékezünk arról, hogy 1517. október 31.-én Luther Márton kiszögezte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, s ezzel elindította a reformáció áldott művét. Ez az ünnep is illusztrálja, hogy a Szentlélek munkálkodik az Egyházban egész története során.
A pünkösdi ünnepkör végén, Isten örökkévalóságára tekintünk előre. Ezért is nevezzük az egyházi év utolsó vasárnapját az Örökkévalóság Vasárnapjának.
November 2-án „Halottak napja” alkalmából a keresztyén világ figyelme a temetők felé fordul, és elhunyt szeretteikre emlékeznek az emberek. A népszokássá vált temetőlátogatást nekünk reformátusoknak evangéliumi tartalommal kel betölteni, hogy el ne feledkezzünk Krisztus feltámadás által bírt reménységünkről.