A TÍZPARANCSOLAT
Izrael népének az Egyiptomból való kivonulás után a Sínai hegyénél adta Isten a Tízparancsolatot. Mózes két kőtáblára írva kapta meg Istentől a parancsolatokat. Ez a törvény szabályozta az ószövetségi nép életét.
|
1.
Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki
kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más
istened rajtam kívül!
2.
Ne csinálj magadnak semmiféle
istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a
földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld
azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!
Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha
gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik
szeretnek engem, és megtartják
parancsolataimat.
3.
Ne mondd ki hiába Istenednek, az
ÚRnak a nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki
hiába mondja ki a nevét!
4.
Emlékezzél meg a nyugalom napjáról,
és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle
munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az ÚRnak nyugalomnapja.
Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se
szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó
jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a
tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig
megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az ÚR a nyugalom
napját.
|
6.
Ne ölj!
7.
Ne paráználkodj!
8.
Ne lopj!
9.
Ne tanúskodj hamisan felebarátod
ellen!
10.
Ne kívánd felebarátod házát! Ne
kívánd felebarátod feleségét, se szolgáját, se szolgálóját, se
ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te
felebarátodé.
|